2016. december 31., szombat

Viszlát kettő-ezer-tizen-hat

Azt hiszem ideje elengedni ezt az évet is. És minden halott, újra nem éleszthető és újra nem élesztendő lehetőségét, veszteségét. Számos lehetőség kifejezetten kérte, hogy mostmár hagyják békében elmenni, cserébe felajánlják a szerveiket amelyekkel számos más lehetőség kaphat újabb esélyt és további lehetőségeket. Hála égnek akadtak olyan potenciálok is amelyek sikeresen családot alapítottak és köszönik szépen jól vannak mind, és rendszeresen küldenek képeket. Akárcsak a "szexuális életünk, egy képeslapot küld nekünk". Más sanszok fájdalomban vergődtek, míg végül halálos kínok közt ki nem szenvedtek..
És vannak remények amelyeket már csak gépek tartanak életben és rendszeresen látogatva, körbeülve őket, várjuk, hogy felébredjenek és élni kezdjenek. Addig is mesélünk nekik és örizve fogjuk a kezüket. Talán majd jövőre... Viszlát 2016...