"Ha a vegyszer egyszer a vénába hatol: A lakatlan sziget lakó lelke tenger lesz, a szíve lepényhal. Itt úszkál valahol.”

Két általam igencsak szimpatizált személyiség őszinte beszélgetésére invitálom a cybertér és szívek szemétdombján kapirgáló kedves jó olvasót. 

Feldmár András és Kiss Tibor beszélget majd betegségről, szerekről, gyógyulásról, szeretetről, nehézségről, könnyűségről egyszóval az életről. Az a Feldmár András akinek alapelve az őszinteség, aki tevékenysége során lerántani igyekszik a leplet a pszichológia jelenlegi szerepjátszó jellegéről és bevallja: biza előfordul, hogy maga sem tudja az azonnali megoldásokat egy egy igen bonyolult lelki konstelláció problémáira. De intuitív és keres. Kiss Tibor szintén velőtrázóan őszinte és bátor. Mert egyedül csak így volt lehetséges visszatérnie az életbe, újraalapoznia azt, új célokat kitűznie és hátrahagynia az örvénylő gondolatkáoszt és a (talán) miatta kialakúlt függőséget. Tibi ezen beszélgetés egyik kitünő, tökéletesen hiteles alanya, hisz ő egyszer már igazán elveszett lélekben és az addikcó önpusztító lejtőjére lépett melyen aztán látszólag visszafordíthatatlanul meg is indult. Neki azonban sikerült az ami csak igen keveseknek, behúzta a vészféket és időben ki tudott szálni. Küzdött, nem adta fel.. és visszatalált egy helyes útra. Most újra él. És milyen jó, hogy van nekünk! Hát ők ketten fognak beszélgetni :)

Időpont: Szeptember 15, csütörtök 19:00 - 22:00.

Helyszín: ELTE-BTK, Gólyavár 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A.

Facebook: esemény.

  Addigis egy igazán értékes beszélgetés Kiss Tiborral magáról, a Quimbyről és valami jóval többről is a Zárórában:

Kiss Tibor a Zárórában 2006. november 30.

A szervezők a belépőjegyek teljes összegét a Feldmár András féle Menedék Program támogatására ajánlják.

A belépőjegy ára: 4000 Ft

Az est zenei hátterét természetsen a Quimby biztosítja:)

Festményfotók: quimby.hu

Van-e élet a halál előtt?

"Az élet szerfelett veszélyes.

A halál teljesen biztonságos."

(R.D. Laing)

Mily keveset is tudunk a lélekről, mégis kész, instant dogmatikák által teremtett protokolokkal és formákkal "kezeljük" azt ami kilóg a gyakoriból. A pszichiátria dogmák Malleus Maleficarumja alapján beskatulyázzuk mindazt ami kilóg a normálisnak (átlagosnak) véltből mondja Feldmár András kanadában élő magyar, pszichológus, pszichoterapeuta. Pedig az egyik legjobb módszer ha egyszerűen csak (oda)figyelünk egymásra, szeretjük azt akire figyelünk és beszélgetünk vele. Így menthetjük meg egymást és főleg a fiatalokat a mentális problémáktól, megóvva őket a pszichiátria sarlatánjaitól. Pontosan ezen cél érdekében jött létre a Feldmár Intézet. Feldmár szerint a pszichiátria ártalmas, vagy legjobb esetben is haszontalan. Szerepet játszik, pózol, miszerint pontosan tudja mi történik az emberben és pontosan tudja mitől gyógyul meg, gyakran figyelmen kívül hagyva magát az embert. Pedig az ember maga érzi a legjobban mi történik benne. Feldmár openminded és bátor. Bátor olyan értelemben, hogy nem fél kimondani ha valamit nem tud és nem tudja a pontos megoldást. Hiszen soha soha semmi nem biztos. Szkeptikus, intuitív, keresgél, kutat, és újraértékel. Hiszen csak az őrültek (maga)biztosak mindenben, a kétely helyes és jó - mondja. A kételkedés hozza vissza az őrületeket a valóságba. A magabiztosság bezár, eleve kizár dolgokat és a tévedés lehetőségét is így lehetetlenné teszi az újraértékelést a fejlődést ezért eltávolít a valóságtól. Hangzodjanak itt Feldmár András elgondolkodtató szavai a pszichiátriáról, annak mai állapotáról, szerepeiről, az emberről, azok szerepjátékairól, depresszióról, lélekről, szeretetről, párkapcsolatról, családról, szenvedelyről, függőségről, heroinról, keresésről, életről, halálról. Avagy rólunk. Beszélgetőpartnere Veiszer Alinda a Zárórában:

Van-e élet a halál előtt?

Az ébredés mindíg fájdalmas.

Kedvcsináló gondolatok a filmhez:

Különleges aspektus, miszerint az LSD megébreszt, a realitásba hoz, csökkentheti a vezethetőséget ilymódon a manipulálhatóságot, a gyógyszeripar pedig csak a tompító, szedáló hatású szerek terjesztését favorizálja. A kérdéskört végigondolva, kibontva messzire vezet a gondolat. De vajon nem-e paranoid ugyanis az említett szer(ek)(mellék)hatása akár ez is lehet. Mindenképp érdemes eljátszani a gondolattal.
Helyes megközelítés, hogy biza akkor amikor az ember drogosokkal foglalkozik és függőknek akar segíteni akkor bizony első lépésben őket és a szer hatásait kell megértenünk. A szenvedélyektől megszabadúlni úgysem lehet, csak behelyettesíteni egy kevésbé károssal. Hisz mindenki függő, számtalan dologtól függünk.. Feldmár értelmezésem szerint csak annyit mond, hogy a heroin nyit egy ablakot, felvisz a "hegy"csúcsra és megmutatja az elképesztő látványt, hogy hova lehet elérni/feljutni. A helyes életkímélő út azonban nem a drog hanem a meditáció. Meg kell tapasztalni. Azonban vakon semmit nem kell elhinni senkinek, ezt a sort sem és az itt elhangzottakat sem. Gondolkodni kell. Use Your Brain! :)

Végezetül 1 kis "szak"irodalom: http://www.daath.hu