Father and Son

Cat Stevens zenéje balzsam a lélekre, az életre. A boldogság valahogy mindíg csak múló pillanat de Cat Stevensben mintha mindíg ottlakozna. Ottbujkál a mosolyában, ottül a szemében és ott él egész személyében; és csak úgy árad a zenéjéből is. Derűs lelki "alkata", erőteljes életigenlése magávalragadó. Mai napig is keresem az ilyen világszemléletek, személyiségek titkát. Sugárzó életszeretete, optimizmusa reményt és erőt ad a sors kanyargós szerpentinein. Megnyugtat amikor sűrű köd fedi a holnap tájait, napfényes csúcsait és sötét szakadékait. Apai bölcs szavak ezek a nyugtalan ifjú szívekhez melyekben kavarog az élet és a jövő. Amikor talál valamit az ember fia és érzi, mennie kell.. Az álmaiért. Örvénylő érzelmek, torkoszorító félelmek, lángoló kalandvágy zavaros káoszként gomolyog. Megnyugodni, fellélegezni, átgondolni. Semmi sincs veszve. Miénk a jövő. Cat Stevenst hallgatva az élet oly szép, szabad és egyszerű. Bátran vállalni a létet és át/ki/meg-élni, szeretni, élvezni minden pillanatát. Bármilyen megugorhatatlanul lehetetlennek is látszik, boldogságunk kulcsa a saját kezünkben van. Csak merjünk élni.. úgy igazán...

T emiL's playlist

..mikor senkim nincs, és nem is lesz, Te majd kézen fogsz, és hazavezetsz..

     Ime a Csík zenekar, Presser Gábor és dala, valamint személyes régi kedvencem Kiss Tibi a Quimbyből. 

A pillanat amikor a múlt ősi formája és a jelen aktuális mondanivalója találkozik és egymásramosolyog. És a felismerés: hisz mi egy anyától származunk! Amikor régi népi "ruhát" ölt valami nagyon is napjainkbeli és a Csík zenekar a médium. Elismerés a Csík zenekar nyitottságának és a népi értékeket népszerűsítő tevékenységének, tehetségének. Azt hiszem ez az egyik legszebb dal a szeretetről, családról. Ezt hallgatva  az ember nem is fél (annyira) a megöregedéstől, magánytól. Amíg ilyen közösségérzetet ad valami embereket átkaroló, rajtuk túlmutató, őket összekötő erő.. & ennek mintapéldája ez a produkció! Ilyenkor valóban jó érzés Embernek, és Magyarnak lenni. Megható!

Bevallom nem vagyok különösebb népzene ismerő és fogyasztó de minden tiszteletem a Csík zenekaré. Kortárs népszerű zenei alkotások feldolgozása által közelebb hozza a régi népibb formákat, aspektusokat a mostani generációkhoz, és ez jó. Ezen produkciókon keresztül felfigyeltem és valamilyen szinten meg is kedveltem azt, ami iránt eddig nem igazán érdeklődtem. Márra már  elismerem  ennek a fajta zenének az értékét mégha nem is lesz az igazán "enyém" és elsődleges kedvecnem. Az ismert Csík feldolgozásokat és Palya Beát hallgatva azonban rá kellett döbbennem, hogy ezekben a régi népi dalokban, formátumokban egy sokkal autentikusabb, egészségesebb viszonyulásmód nyilvánul meg az élet iránt. Egy bölcsebb, természetesebb, torzulásmentesebb megközelítése, feldolgozása a világnak és a problémáknak. Érdemes figyelni ezen népi gyökereinkhez szervesen kapcsolódó zenei formákra és gondolatokra is. A témához kapcsolódóan, a jelenségről és a népzenéről bővebben Kiss Tibortól:

Gyűjtögetők Jöjjetek

     Az érzelmi katarzis erejével hatott amikor először hallottam meg a Quimby - Kávéház című dalának végén a "Csak a bolond meg a gyermek akik bátran hinni mernek..." kezdetű szövegficcset. Megborzongtam. Emlékszem a Campus fesztivál nagyszínpada előtt, az akkor már igen népszerű banda vonzotta tömeg kellős közepén ért a borzongásos révület. Egész egyszerűen lenyűgözött ez a rész.
A gondolat és a zene egységének csodája eljutattott hozzám valamit. A meglepettség varázsa,  mélységes rádöbbenés és rácsodálkozás valami olyanra ami bár tudat alatt, kimondatlanul, de valamiért már mélységesen és ősidők óta  bennem lakozott. Lélekkommunikáció történt? Talán ez a legjobb szó rá. Hang s talán egyébb frekvenciákon (is) éreztem, hogy tapasztalta ő is azt amit már énis éreztem és gondoltam. Megfogalmazhatatlan és leírhatatlan boldogság áradt szét bennem a csodálkozás, a döbbenet és az öröm keveredéses egyesüléséből. Mai napig sem tudom mi történt ott. De a pillanat bennemragadt, sohasem felejtem ahogy a lelkem betelt valami bizsergő, kellemes gyönyörűséggel. Ahogy váratlan tüneményként felbukkant és betöltötte a teret.  Időközben ez a szövegrészlet helyét keresgélte a nagyvilágban és végul a Quimby, új Kicsi ország című albumának, A bolond meg a gyermek című dalában talált otthonra. De én jobban szerettem ott, este a Kávéházban, ahogy spontán rámtalál és elvarázsolt.

Csak a bolond meg a gyermek

Akik bátran hinni mernek

Abban amit elibéjük

Gurigatott a sors

Minden vigyázzban élő lélek mögött

Ezrek hevernek

És a félhomályban szokatlanul

Lassít most a gyors

Fogason áll a bőr 
Láttam, hogy mind megdől,

Megnézted a kutyák szemét jól?

Mosdatlan szívekben integrált áramkör

Benzingőzzel kevert aranypor...